Íme közzéteszem próbacikkem az Origo Techbázis rovatába, melyet éppen egy órája küldtem el a szerkesztőségnek.
--------------------------------------------------------------------------------------------
A 21. század első évtizede napjainkkal bezáróan igazi áttörést hozott a technológia és számítástechnika világában. Ekkor jelentek meg és váltak elterjedté olyan mobileszközök, mint az okostelefonok, tabletek, e-Book Reader-ek, illetve az okostévék, és a különböző kábelszolgáltatók tévén keresztül elérhető szolgáltatásai, melyek bármely otthoni készülékből instant szórakoztató és információs központot hoztak létre.
A tartalom, média és hírfogyasztás ugrásszerű növekedése, illetve a vezeték nélküli mobiltechnológiák (wi-fi és 3G) megkívánták, hogy az eszközök kisebbek, hordozhatóbbak legyenek, és akár a metrón zsebből előhúzva percek alatt friss tartalommal lássanak el bennünket.
A jelen és a jövő kétségkívül az okostelefonoké és a tableteké, ha úton vagyunk, és remélhetőleg a smart tévéké, ha éppen otthon helyezzük magunkat kényelembe. Az okostelefonok elterjedése a palmtopok kezdeti sikertelensége óta nem volt ilyen nagy volumenű. Ma már nem számít, hogy melyik szolgáltatót, illetve gyártót nézzük, mindenki megtalálja a magának való kütyüt pénztárcájához mérten a Vodafone vagy T-mobile saját gyártású smartphonejától a csúcs iPhone-ig. Ezek az eszközök hozták a köztudatba azt a két fogalmat, amely minden bizonnyal meghatározza majd közeljövőnket, ha éppen információra vagy éppen szórakozásra éhesen nyúlunk a zsebünkbe. Az egyik az iOS, a másik, – nyilván kitalálták – az Android elnevezésű operációs rendszer okostelefonokra, és az azokkal kompatibilis táblagépekre. Természetesen nem elhanyagolhatóak a Nokia és Blackberry fejlesztései sem, ám ezek felhasználói csekélynek mondhatók akár az Android, akár az iOS-t futtató gépek mellett napjainkban.
Hogy miért is emeltem ki e két fogalmat az információstechnológia erdejéből? Az iOS-t futtató Apple iPhone és iPad és az Androidot futtató Samsung, Sony Ericsson, LG, HTC, stb. telefonjai és táblagépei hozták el néhány évvel ezelőtt azokat az alkalmazásokat (applikációkat vagy röviden: appokat), melyek már szinte feleslegessé teszik az internetes böngésző megnyitását az egyes eszközökön. Hála az mobil operációs rendszerek alkalmazásboltjainak (iOS-nél App Store, Androidnál Android Market), napjainkra már minden létező funkciónak létezik ingyenes, vagy csekély összegért kínált applikációja. A hírportálokkal a helyzet ugyanez: itthon és külföldön minden nagyobb online vagy offline magazin, újság és hírportál rendelkezik interaktív, gyorsan frissülő, és felhasználóbarát alkalmazással. Így szinte feleslegessé válik megnyitni az adott böngészőt, és ott keresgélni, amikor az appok egy gombnyomással, és sokkal jobban optimalizálva tárják elénk tartalmukat.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb technológiai dobása a táblagépek, vagy tabletek megjelenése volt. Az Apple és a Samsung, a két nagy vetélytárs szinte egyszerre dobták piacra hordozható, érintőképernyős tabletjeiket, majd a többi gyártó is szépen beállt a sorba (pl. HTC, Blackberry) több-kevesebb sikerrel. Az elgondolás nem volt újszerű, azonban a hardveres és szoftveres fejlesztés kb. 2009-re jött úgy egyensúlyba, hogy a termékek érettek legyenek a tömeggyártásra. A táblagépek színrelépését sokan igen nagy szkepticizmussal fogadták.
Olyan eszközt láttak benne, amely méreteit és tudását tekintve már nem feltétlenül egy okostelefon (pedig valójában az), illetve még nem rendelkezik olyan hardveres jellemzőkkel, mint egy kisebb netbook vagy notebook. Szerencsére, ahogy teltek az évek, ezek a táblagépek külföldön rendkívül, itthon az árak miatt visszafogottan lettek népszerűek.
Minden funkció és előny, ami egy smartphone-ban megvolt, szerepelt a tabletben is, azonban jóval nagyobb kijelzője olyan új alkalmazások telepítését tette lehetővé, amivel ezek az eszközök a szórakoztatás, információfogyasztás, megosztás teljesen új oldalát mutatták meg. Mint korábban említettem, ezek is ugyanolyan fejlesztésű operációs rendszerrel futnak, mint kisebb testvéreik, így használatuk ugyanolyan egyszerű és szórakoztató. A nagyobb kijelző nagyobb élvezetet is jelent természetesen. A különböző hírportálok, videómegosztók és fejlesztők külön a tabletek felbontására optimalizált alkalmazásokat készítenek, melyekkel a böngészés még nagyobb élményt nyújt.
Itthon azonban kevésbé terjedtek el az iPad és Samsung Galaxy Tab jellegű gépek borsos áruk miatt. Ezt azonban sokan remekül ellensúlyozzák a jóval olcsóbb (egy iPad árának egy hatoda) e-Book readerekkel. Ezek a táblagépek külsejükben megszólalásig hasonlítanak drágább társaikra, igaz, kedvező árukhoz szerényebb funkciók is dukálnak. A legtöbb e-Könyv Olvasó csupán monokróm kijelzővel bír, és a legtöbb felhasználó pdf, Word dokumentumok olvasására használja, de ezek már egyszerűbb html fájlokat is megjelenítenek. A kicsivel drágább e-Könyv Olvasók már érintőképernyősek, és színes kijelzősek, tehát weblapok megjelenítésére is képesek, de az applikációk használatát és a csúcstechnológiájú mobil operációs rendszereket felejtsük el, mert ezek saját fejlesztésű, egyszerű rendszereket futtatnak. Ma azonban ezek az eszközök is 3. generációjukat élik, tehát wi-fi és 3G kapcsolattal rendelkeznek, melyekkel akár a metrón ülve is elolvashatjuk a legfrissebb online tartalmakat otthonunk és munkahelyünk között ingázva.
Az otthoni médiafogyasztás fejlődése mondható azonban a legkevésbé szembetűnőnek, amikor a legtöbben a mobileszközökre koncentrálunk és azokat helyezzük előtérbe. Mivel a tévé népszerűsége csökkenőben van (a legtöbben hazaérve mindent a számítógépen végzünk), nagyon is intuitív eszközökkel kell, hogy felvegyék a gyártók a harcot az okostelefonokkal és tabletekkel szemben. A tévé, mint eszköz otthon már leginkább egy „optikai meghajtóként” funkcionál, amivel filmeket és sorozatokat nézünk egy külső egység segítségével. Pontosan azzal próbálkoznak a gyártók, ami az embereket a leginkább foglalkoztatja: az interaktivitás, megosztás, online tartalmak, és olyan funkciók, melyekkel a tévénk kvázi számítógéppé változik. A jövő két utat mutat. Az egyik a nem feltétlenül high-tech készülékekhez köthető egységek fejlesztése. Ilyen a Samsung új Blu-Ray egysége, amely bármely, - akár régi – katódsugárcsöves berendezésből interaktív arzenált varázsol. Mindehhez csupán otthoni internetkapcsolat, valamint egy HDMI kábel szükséges, ami összeköti a televíziót és a lejátszót. A Samsung Blu-Ray lejátszók a legkülönbözőbb árkategóriákban kaphatók: a 30 ezer forintnál is olcsóbb BD-D5100-as már képes YouTube-videók lejátszására közvetlenül az internetről, a drágább, közel 200 ezer forintot kóstáló HT-D6750W típus már a ma elérhető legfejlettebb technikát nyújtja.
A másik út egyértelműen a jövő útja. 2012 az okostévék éve lesz, és ezért mindegyik gyártó harcba száll, hogy terméke a fogyasztók kedvencévé váljon. A Samsung készülékein (Samsung Smart TV) például már widgetek-en keresztül érhető el a YouTube és a Facebook, illetve a Samsung Apps alkalmazásbolton keresztül az adott weboldalak tévére optimalizált formában is megjeleníthetők. Természetesen a tartalom igény szerint tovább bővíthető a letölthető app-ekkel melyet a Samsung magyar képviselete folyamatosan bővít a hazai tartalmakkal. Ezekkel a tévékkel már Skypeolhatunk, csetelhetünk a Facebookon keresztül, vagy akár azonnal megoszthatjuk tartalmainkat a kanapéban ülve.
Mondhatnánk, hogy ezek a megoldások a közelmúlt szülöttei, de a közeljövőben mindenképpen kitartanak, ami a tartalomfogyasztásunkat illeti. Hazánk pedig még abban a fázisban van, amikor az okostelefonok reneszánszukat élik, és nem holmi megunt, szükséges napi kacatok. Az eszközöket támogató rendszerek és az applikációk jelenléte, illetve használata pedig nemzetközi szinten is egy fejlődőképes és a fejlődést nagyon is igénylő dolog. A fent említett innovációkat biztos, hogy még évekig nem löki le a trónról semmilyen újszerű technológia. És hogy hogyan változunk mi ezek hatására? Még kényelmesebbek leszünk. Többet nyúlunk telefonunkhoz, ha valaki feltesz egy kérdést, mert tudjuk, hogy egy perc alatt megtaláljuk rá a választ valamelyik applikációval. És legfőképp mobilisek leszünk, ugyanis minden egy kézben összpontosul, legyen szó munkáról vagy szórakozásról.